Tartalom:

1. Szabály - A Játéktér
2. Szabály - A labda
3. Szabály - A játékosok száma
4. Szabály - A játékosok felszerelése
5. Szabály - A játékvezető
6. Szabály - A második játékvezető
7. Szabály - Az időmérő és a harmadik játékvezető
8. Szabály - A játék időtartama
9. Szabály - A játék kezdete és folytatása
10. Szabály - A labda játékban és játékon kívül
11. Szabály - A gól
12. Szabály - Szabálytalanságok és sportszerűtlen viselkedés
13. Szabály - A szabadrúgás
14. Szabály - A halmozott szabálytalanságok
15. Szabály - A büntetőrúgás
16. Szabály - Az oldalrúgás
17. Szabály - A kapukidobás
18. Szabály - A szögletrúgás




1. Szabály - A Játéktér

(1) Méretek:
A játéktér minden esetben téglalap alakú. A hosszának meg kell haladnia a szélességét.
Hossza: minimum 25 m, maximum 42 m.
Szélessége: minimum 15 m, maximum 25 m.

Nemzetközi mérkőzéseken a következő méreteket kell a játéktérrel kapcsolatban figyelembe venni:
Hossza minimum 38 m, maximum 42 m
Szélessége minimum 18 m, maximum 22 m

(2) A játékteret határoló vonalak:
A játékteret jól látható vonalakkal kell határolni. A vonalak, ahhoz a területhez tartoznak, amit határolnak. A hosszabbik vonalakat oldalvonalnak, a rövidebbeket alapvonalnak nevezzük.
Minden vonalnak 8 cm szélesnek kell lennie.
A felezővonal két egyenlő részre osztja a játékteret.
Kezdőpontot a játéktér közepére kell festeni. A kezdőpont közepéből egy 3 m sugarú körívet kell húzni.

(3) A büntetőterület:
A büntetőterületet mindkét kapuvonalra az alábbiak szerint kell felfesteni:
A kapufák külső élétől mérve, egy 6 m sugarú körívet kell húzni a játéktérre befelé, a kapufák magasságáig. Ezeket a köríveket egy 3,16 m hosszúságú, a kapuvonallal párhuzamos egyenessel kell összekötni.

(4) Büntetőpont:
Mindkét kapufától egyenlő távolságra a kapuvonaltól 6 m-re a játéktérre befelé egy jól látható jelet kell megjelölni. Ez a büntetőpont.

(5) A második büntetőpont:
Mindkét kapufától egyenlő távolságra a kapuvonaltól 10 m-re a játéktérre befelé egy jól látható jelet kell megjelölni. Ez a büntetőpont.

(6) Szöglet negyed körív:
Minden sarokponttól egy 25 cm sugarú negyed körívet kell a játéktérre húzni.
A szögletrúgásokat innen kell elvégezni.

(7) A cserezóna:
A cserezóna az oldalvonal mellett található, a cserepadok előtt. A játékosoknak ezen belül kell a cserét elvégezni.
- A cserezónát a kispadok előtt kell kijelölni és minimum 3 m szélesnek kell lennie. A cserezónát jelölő vonal egy 80 cm hosszú és 8 cm széles vonal, amely 40 cm húzódik be a játéktérre is ki azon kívül.
- A cserezónákat a felezővonaltól legalább 3 m-re kell felfesteni. Az időmérőnek a felezővonalnál szabad kilátást kell biztosítani.

(8) A kapuk:
A kapukat a gólvonal közepére kell felállítani.
A kapuk két kapufából állnak és felül egy a gólvonallal párhuzamos felsőléccel van összekötve.
A két kapufa távolsága (belső éltől mérve!) 3 m, a keresztléc távolsága a gólvonaltól 2 m. A kapukat a balesetek megelőzése érdekében jól rögzíteni kell.
A kapufák és a felsőléc szélessége 8 cm. A kapuhálók, nylonból, kenderből, jutából, illetve az International FA. Board által időről időre engedélyezett anyagból készülhet.
A hálókat ki kell stangákkal feszíteni, hogy a kapust a mozgásban ne akadályozza.

(9) A játéktér felülete:
A játéktér felületének simának kell lenni. Ajánlott fa, vagy műanyag borítású talaj. Beton vagy aszfalt nem engedélyezett.

>> A tetejére >>


2. Szabály - A labda

(1) A labda:
- gömb alakú;
- anyaga bőrből, vagy más engedélyezett anyagból készülhet;
- átmérője 62 és 64 cm közé kell, hogy essen;
- súlya a játék kezdetekor min. 400 gr. max. 440 gr.;
- a benne lévő nyomás 0,4-0,6 Bar.

(2) A meghibásodott labda cseréje:
Ha a labda a mérkőzés folyamán meghibásodik:
- a játékot meg kell szakítani;
- a játékot játékvezetői labdával kell folytatni arról a helyről, ahol a labda előzőleg alkalmatlanná vált.
Ha a labda akkor válik alkalmatlanná, amikor játékon kívül van (kirúgás, szögletrúgás, stb.), akkor a mérkőzést az új labdával ennek megfelelően kell folytatni.
A mérkőzés folyamán a labdát csak a játékvezető engedélyével lehet kicserélni.

>> A tetejére >>


3. Szabály - A játékosok száma

(1) A mérkőzést két csapat játssza, 5-5 fővel, ezek közül az egyik a kapus.

(2) A csere végrehajtása:
A mérkőzésekre cserejátékosok nevezhetők. Ezek száma max. 7 fő lehet.
A mérkőzés folyamán a csere száma korlátlan. A lecserélt játékos ismét részt vehet a játékban. A cserét végre lehet hajtani egyaránt, ha a labda játékban és játékon kívül van.

(3) A csere a következő módon van szabályosan végrehajtva:
- lecserélendő játékosnak először el kell hagyni a játékteret;
- a becserélendő játékos csak ezután léphet be a játéktérre;
- a cserejátékosok is a játékvezető hatásköre alá tartoznak, függetlenül attól, hogy a játékban részt vesznek-e, vagy sem;
- a csere akkor van végrehajtva, ha a cserejátékos belép a játéktérre. Ettől kezdve a lecserélt játékos cserejátékossá válik.
- minden játékos helyet cserélhet a kapussal.

(4) Büntető rendelkezések:
a) ha a cserejátékos belép a játéktérre, mielőtt a lecserélendő játékos elhagyná a játékteret:
- a játékot meg kell szakítani;
- a cserejátékost sárga lappal kell figyelmeztetni;
- a játékot közvetett szabadrúgással kell folytatni az ellenfél javára onnan, ahol a labda a játék megszakításának pillanatában volt. Figyelembe kell venni a 13. szabály általánosan kötelező rendelkezéseit.
b) ha a cserejátékos nem a cserezónában lép be illetve a lecserélendő játékos ( sérülés esetét kivéve) nem a cserezónában megy le:
- a játékot meg kell szakítani;
- a vétkest sárga lappal kell figyelmeztetni;
- a játékot közvetett szabadrúgással kell folytatni az ellenfél javára onnan, ahol a labda a játék megszakításának pillanatában volt. Figyelembe kell venni a 13. szabály általánosan kötelező rendelkezéseit.

>> A tetejére >>


4. Szabály - A játékosok felszerelése

(1) Biztonság:
A játékos nem viselhet olyan felszerelést, amely veszélyezteti saját maga, vagy az ellenfél testi épségét.

(2) Alapfelszerelések:
- trikó vagy ing (mez);
- nadrág (ha a játékos kerékpáros nadrágot visel a nadrág alatt, akkor ennek a nadrág alapszínével megegyezonek kell lenni);
- sportszár;
- sípcsontvédő;
- cipő ( a cipő teremcipő lehet, amely puha bőrből készült. Stoplis cipő nem engedélyezett);
- cipő és sípcsontvédő használata kötelező!

a) Trikó vagy ing (mez):
- a mezeket a hátán 1-15-ig jól látható számozással kell ellátni.

Válogatott mérkőzéseken a mezszámokat a mezek elejére és a nadrágokra is kisebb méretben rá kell nyomtatni.

b) Sípcsontvédő:
- a harisnyának teljesen be kell fedni a sípcsontvédőt;
- megfelelő anyagból kell készülnie (gumi, plasztik, stb.)
- megfelelő védelmet kell a sérülés ellen nyújtani.

c) A kapus:
- viselhet hosszú nadrágot is;
- mezének eltérőnek kell lennie a csapattársaitól és az ellenfél játékosaitól, valamint a játékvezetőktől egyaránt.
Ha egy játékos helyet cserél a kapussal, akkor az új eltérő mezen a saját, eredeti számát kell viselni.

(3) Büntető rendelkezések:
E szabály megsértése esetén a vétkes játékost fel kell szólítania játéktér elhagyására.
Csak akkor térhet vissza, ha áll a játék és a játékvezető ellenőrzi, hogy a szerelését rendbe hozta.

>> A tetejére >>


5. Szabály - A játékvezető

(1) Minden mérkőzés vezetésére játékvezetőt kell kijelölni, akinek teljes jogköre van a mérkőzéssel kapcsolatban és felel a játékszabályok betartásáért és betartatásáért.
Jogkörének gyakorlása akkor kezdődik mikor a játék helyszínére érkezik és addig tart, míg el nem hagyja azt.

(2) Jogok és kötelezettségek:
- érvényt szerez a játékszabályoknak;
- eltekint a játékmegszakítástól minden olyan esetben, amikor meggyőződése, hogy ezáltal a vétlen csapatot juttatja előnyhöz;
- Jegyzeteket készít a mérkőzéssel kapcsolatban. A mérkőzésről a jelentést az előírt határidőn belül az illetékes szövetség részére eljuttatja. Jelentést tesz minden sportszerűtlen eseményről, amelyet valamely játékos vagy csapatvezető követett el. Jelenti a kiállítás(oka)t, és a figyelmeztetéseket.
- időmérő hiányában ellátja ezt a funkciót is;
- joga van a mérkőzést valamely szabálytalanság vagy nem várt esemény miatt megszakítani, vagy véglegesen beszüntetni;
- fellép a sportszerűtlenül viselkedő játékosokkal szemben, figyelmezteti, vagy súlyos szabálytalanság esetén kiállítja a vétkest;
- elküldi a játéktérről azokat a személyeket, akik engedély nélkül léptek be;
- sérülés esetén megszakítja a játékot és eltávolíttatja a sérült játékost;
- továbbengedi a játékot, ha véleménye szerint a játékos csak enyhén sérült meg;
- eldönti, hogy a labda megfelel-e a 2. szabály előírásainak.
A játékvezető döntései a mérkőzéssel kapcsolatban végérvényes.

>> A tetejére >>


6. Szabály - A második játékvezető

(1) Kötelezettségek:
Minden mérkőzés vezetésére egy második játékvezetőt is kell jelölni. Teendőit a játéktér ellentétes oldalán végzi, ahol a játékvezető tartózkodik.
A második játékvezető segít a játékvezetőnek a mérkőzés szabályos levezetésében, síppal van felszerelve.

(2) A második játékvezető további jogai:
- joga van a mérkőzést valamely szabálytalanság vagy nem várt esemény miatt megszakítani, vagy véglegesen beszüntetni;
- ellenőrzi a csere szabályos végrehajtását.

A második játékvezető illetéktelen beavatkozása esetén mentse fel őt a játékvezető a tisztségéből és gondoskodjon helyetteséről. Az esetet az illetékes szövetség felé jelenteni kell.
Nemzetközi mérkőzésekre a második játékvezető személyének kijelölése kötelező.

>> A tetejére >>


7. Szabály - Az időmérő és a harmadik játékvezető

(1) Kötelességek:
Minden mérkőzésen egy időmérő és egy harmadik játékvezető vesz részt.
Tartózkodási helyük a két cserezóna közt van az időmérő asztalnál.
Az időmérőt és a harmadik játékvezetőt megfelelő időmérő és eredményjelző eszközökkel kell a rendező csapatnak ellátni. A játéktéren kívül az eredményjelző táblának alkalmasnak kell lenni a halmozott szabálytalanságok jelzésére és egyidejűleg több kiállítás idejének mérésére is alkalmasnak kell lennie.

(2) Az időmérő:
- gondoskodik róla, hogy a 8. szabályban rögzített játékidő betartva legyen;
- amikor a labda játékba kerül elindítja a stopper órát;
- ha a labda játékon kívülre kerül, megállítja a stopper órát;
- ellenőrzi az időkéréseket;
- ellenőrzi a kiállítások idejét;
- a játékvezetőtől eltérő, jól hallható jelzéssel, jelzi a félidők végét és az időkéréseket;
- a mérkőzés jegyzőkönyvébe jegyzetet készít a csapatok által kihasznált időkérésekről;
- A csapatok által elkövetett első öt szabálytalanságot feljegyzi a jegyzőkönyvbe. A hatodik esetről tájékoztatja a játékvezetőt.

(3) A harmadik játékvezető:
- a csapatok által elkövetett első öt szabálytalanságot feljegyzi a jegyzőkönyve. A hatodik esetről tájékoztatja a játékvezetőt.
- jegyzetet készít a játékmegszakítások okairól;
- feljegyzi a gólszerzők mezszámát;
- feljegyzi és rögzíti a jegyzőkönyvben a figyelmeztetett és kiállított játékosok nevét, mezszámát és az időpontot;
- a mérkőzéssel kapcsolatban tájékoztatást nyújthat a csapatok részére.

A harmadik játékvezető és az időmérő illetéktelen beavatkozása esetén mentse fel őt a játékvezető a tisztségéből és gondoskodjon helyetteséről. Az esetet az illetékes szövetség felé jelenteni kell.
A játékvezetők sérülése esetén átveszi a második játékvezető szerepét.

>> A tetejére >>


8. Szabály - A játék időtartama

(1) Játékidő:
a) a mérkőzés két 20 perces tiszta játékidejű félidőből áll.
b) az időt az időmérő méri, a 7. §-ban foglaltak szerint.
c) a félidőket büntetőrúgás végrehajtása céljából meg kell hosszabbítani.

(2) Időkérés:
A csapatok félidőnként jogosultak egy-egy alkalommal időkérésre. Itt a következő szabályok az irányadóak:
- A csapat edzője jogosult időt kérni az időmérőtől, az időmérő asztalnál.
- Időt bármikor lehet kérni, de az időmérő a játékot időkérés céljából csak akkor szakíthatja meg, ha az időt kérő csapat hozza a labdát játékba.
- Az időmérő, ha a labda játékon kívülre kerül, egy a játékvezetőtől jól eltérő szignállal jelzi az időkérést.
- Az időkérés folyamán a csapatok játékosainak a játéktéren belül kell maradni. Az edző és a technikai személyzet sem léphet be a játéktérre az időkérés folyamán.
- Csere az időkérés folyamán nem hajtható végre.
- Ha az egyik csapat az első félidőben nem használta ki az időkérési lehetőségét, azt a második félidőre nem viheti át.
- Hosszabbítás során, ha a csapat még nem használta ki az időkérését, a hosszabbítás folyamán már nincsen lehetősége megtenni ezt.

(3) Szünet:
A szünet időtartama max. 15 perc lehet.

>> A tetejére >>


9. Szabály - A játék kezdete és folytatása

(1) Kezdet:
A mérkőzés kezdete előtt a játékvezető egy érmét dob a levegőbe. Amelyik csapat a sorsoláson nyer, az térfelet választ.
A sorsoláson vesztes csapat kezdi a mérkőzést.
A második félidőt az a csapat kezdi, aki az első félidőben térfelet választhatott.

(2) Kezdőrúgás:
A kezdőrúgás a labda játékba hozatalának egyik módja:
- a játék kezdetén;
- gól után;
- a második félidő kezdete során;
- a hosszabbítások esetén a félidők és gólok után.
Kezdőrúgásból közvetlenül érhető el gól.

Kivitelezés:
- minden játékosnak a saját térfelén kell tartózkodni;
- az ellenfél játékosainak legalább 3 m-re a labdától kell tartózkodniuk;
- a labda a játéktér közepén van;
- a játékvezető jelt ad a rúgás elvégzésére;
- a labda akkor kerül játékba, ha azt elrúgták és előre elmozdult;
- a kezdőrúgást végző játékos mindaddig nem érintheti még egyszer a labdát, amíg azt más játékos nem érintette, vagy a labda játékon kívülre nem került.
Gól után a gólt kapó csapat ugyanilyen módon hozza játékba a labdát.

Büntető rendelkezések:
Ha a kezdőrúgást végző játékos még egyszer érinti a labdát, mielőtt azt más érintette volna, vagy a labda a játékteret el nem hagyta:
- a játékot az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell folytatni onnan, ahol a játékos másodjára érintette a labdát. Ha ezt a saját büntetőterületén belül teszi, akkor a szabadrúgást a hatos vonal kapuvonallal párhuzamos azon pontjáról kell elvégezni, ahol az eset a legközelebb történt.
Minden más szabálysértés esetén a kezdőrúgást meg kell ismételni.

(3) A játékvezetői labda:
Ha a játékot egyéb, a játékszabályokban nem rögzített módon megszakítják, és nem történt egyéb szabálytalanság, akkor a játékot játékvezetői labdával kell folytatni onnan, ahol a labda a játék megszakításának pillanatában volt.
Ha a labda a játékvezetői labdaejtés folyamán elhagyja a játékteret, anélkül, hogy azt valaki megjátszaná, a labdaejtést az eredeti helyen meg kell ismételni.

Kivitelezés:
- a játékvezető derék magasságból a labdát a földre ejti. A labdaejtést ott kell elvégezni, ahol a labda a játék megszakításának pillanatában volt. Ha ez a büntetőterületen belül volt, akkor a labdaejtést a hatos vonal kapuvonallal párhuzamos azon pontjáról kell elvégezni, ahol az eset a legközelebb történt.
- a labda akkor kerül játékba, ha a földre ér.

Büntető rendelkezések:
A labdaejtést meg kell ismételni, ha:
- valamelyik játékos érinti a labdát, mielőtt az földet érne;
- miután a labda földet ért, elhagyja a játékteret, mielőtt azt bárki megjátszaná.

>> A tetejére >>


10. Szabály - A labda játékban és játékon kívül

(1) A labda játékon kívülre kerül, ha:
- akár földön, levegőben teljes terjedelmével elhagyja a játékteret;
- ha a játékvezető megszakítja a játékot;
- ha a mennyezetet érinti.

(2) Minden más esetben a labda játékban marad, akkor is ha:
- kapufákról vagy a keresztlécrol a játéktérre visszapattan;
- a játékvezetők egyikéről, aki a játéktéren belül tartózkodik, továbbpattan.

>> A tetejére >>


11. Szabály - A gól

(1) Gólt kell ítélni,
- ha a labda akár a földön, akár a levegőben teljes terjedelmében áthalad a gólvonalon a kapufák és a keresztléc közt, anélkül, hogy előtte a támadó csapat szabálytalanságot követett volna el.

(2) A mérkőzés győztese:
- a mérkőzést az a csapat nyeri, aki több szabályos gólt ér el. Ha mindkét csapat azonos számú gólt szerez, akkor a mérkőzés döntetlen.

(3) Bajnoki rendelkezések:
- bajnoki vagy kupamérkőzéseken a szövetség kiírásától függően, hosszabbítással vagy büntető rúgásokkal el lehet dönteni a mérkőzés győztesét.

>> A tetejére >>


12. Szabály - Szabálytalanságok és sportszerűtlen viselkedés

(1) Közvetlen szabadrúgással büntetendő az a játékos, aki a következő szabálytalanságok valamelyikét elköveti:
- ellenfelét megüti, vagy megkísérli megütni;
- ellenfelét gáncsolja, lábával buktatja, vagy megkísérli azt;
- nekiugrik ellenfelének;
- remplizi ellenfelét;
- ellenfelét visszahúzza, vagy megkísérli visszahúzni;
- leköpi ellenfelét;
- szándékos kezezésben vétkes (Kivéve a saját büntetőterületen belül tartózkodó kapust);
- ellenfelét hátulról úgy szereli, hogy közben érinti azt;
- testi erejét brutális módon veti be, úgy hogy nem a labdát akarja megjátszani; ellenfelét bármely irányból becsúszva szereli.

(2) Büntetőrúgás:
Ha valamely játékos a fent említett szabálytalanságok egyikét a saját büntetőterületén belül állva követi el, akkor az ellenfél javára büntetőrúgást kell ítélni, feltéve, ha a labda a szabálytalanság pillanatában játékban van.

(3) Közvetett szabadrúgással büntetendő az a játékos, aki elköveti az alábbi szabálytalanságok valamelyikét:

a) mint kapus:
- visszakapja a labdát a csapattársától, amit játékba hozott, anélkül, hogy a labda egyszer áthaladt volna a felezővonalon, vagy az indító térfélen az ellenfél játékosa érintette volna;
- kézzel érinti a labdát, amelyet csapattársa lábbal szándékosan hazapasszolt neki;
- kézzel érinti a labdát, amelyet csapattársa oldalrúgásból neki passzolt;
- tovább, mint 4 másodperc birtokolja a labdát akár kézzel, akár lábbal a saját térfelén.

b) mint mezőnyjátékos:
- veszélyesen játszik;
- szándékosan az ellenfelét feltartja;
- a kapust arra kényszeríti, hogy a kezében lévő labdát megjátssza;
- más a 12. szabályban nem jelölt szabálytalanságot követ el, amely során a játékot a játékvezető megszakítja és a vétkest figyelmezteti, vagy kiállítja.

A közvetett szabadrúgást onnan kell elvégezni, ahol az eset történt:
Kivétel, ha az eset a saját büntetőterületen belül történt, akkor a hatos vonal kapuvonallal párhuzamos azon pontjáról kell elvégezni, ahol az eset a legközelebb történt.

(4) Sárga lappal kell figyelmeztetni azt a játékost aki:
- sportszerűtlenül viselkedik;
- szavakkal, mozdulatokkal nemtetszését fejezi ki;
- következetesen vét a játékszabályok ellen;
- késlelteti a játék újraindítását;
- szabadrúgás, szögletrúgás, büntetőrúgás esetén nem tartja be az előírt távolságot;
- a játékvezető engedélye nélkül belép a játéktérre és sportszerűtlenül viselkedik;
- a játékvezető engedélye nélkül elhagyja a játékteret. (Sérülés esetét kivéve).

A fent említett szabálytalanságok során, ha a játékvezető figyelmeztetni akarja a vétkest, és a játékot megszakítja, akkor a játékot az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell folytatni onnan, ahol a szabálytalanság történt.
Ha ez a büntetőterületen belül volt, akkor a labdaejtést a hatos vonal kapuvonallal párhuzamos azon pontjáról kell elvégezni, ahol az eset a legközelebb történt.

(5) A mérkőzés folyamán a vétkes játékost ki kell állítani ha:
- durva szabálytalanságban vétkes;
- brutálisan játszik;
- ellenfelét, vagy valaki mást leköp;
- ellenfél csapatát kezezéssel nyilvánvaló gólszerzéstől fosztja meg (kivéve a saját büntetőterületen belül álló kapust);
- ellenfél csapatát szabadrúgást, vagy büntetőrúgást maga után vonó eszközzel nyilvánvaló gólszerzéstől fosztja meg;
- goromba, sértő kifejezéseket használ;
- második sárga lapot maga után vonó figyelmeztetést követ el.

Ha a játékvezető megszakítja a játékot, hogy a 6. és a 7. pontban leírt szabálytalanságok valamelyike miatt a játékost figyelmeztesse, és a játékos nem követett el más súlyos szabálytalanságot, akkor a játékot az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell folytatni, figyelembe véve az általánosan kötelező rendelkezéseket.

>> A tetejére >>


13. Szabály - A szabadrúgás

(1) Kétféle szabadrúgás létezik:
- közvetett szabadrúgás;
- közvetlen szabadrúgás.

Minden szabadrúgás alakalmával a labdának a talajon kell állni. A szabadrúgást végző játékos csak akkor játszhatja meg ismét a labdát, ha azt más játékos érintette.

(2) Közvetett szabadrúgás:
Gól csak akkor érhető el belőle, ha a rúgó játékoson kívül a labdát más is érintette, mielőtt az a kapuba került.

(3) Közvetlen szabadrúgás:
Ha a labdát egyből a kapuba rúgják, akkor a gól érvényes.

(4) A szabadrúgás helye:
A labdának a földön kell állni. Az ellenfél játékosainak legalább 5 m-re kell a letett labdától állni. A labda akkor kerül játékba, ha elrúgták és ezáltal elmozdult.

(5) Büntető rendelkezések:
a) ha az ellenfél játékosa az előírt távolságon belül tartózkodik:
- a szabadrúgást meg kell ismételni.
b) ha a rúgó játékos még egyszer érinti a labdát, mielőtt azt más érintené:
az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell a játékot folytatni onnan, ahol a játékos másodszorra érintette a labdát, figyelembe véve az általánosan kötelező rendelkezéseket.
c) ha a szabadrúgásra jogosult csapat 4 másodpercen belül nem végzi el a szabadrúgást:
- az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell a játékot folytatni, figyelembe véve az általánosan kötelező rendelkezéseket

>> A tetejére >>


14. Szabály - A halmozott szabálytalanságok

Halmozott szabálytalanságnak nevezzük a 12. §-ban leírt közvetlen szabadrúgásokat maga után vonó cselekedeteket, amelyekből a csapatok félidőnként 5-5-t követhetnek el.
Az 5. szabálytalanság megtörténtekor a játékvezető a csapatok és nézők tájékoztatása céljából a fenti jelzést köteles bemutatni.

(1) Az első öt szabálytalanság esetén:
- sorfal állhat a rúgó játékos elé;
- az ellenfél játékosainak minimum 5 m-re kell a letett labdától állni;
- a szabadrúgásból közvetlenül érhető el gól.

A 6. szabálytalanságnál következik a második büntetőpontról elvégzendő közvetlen szabadrúgás, melynél sorfal nem állítható:

(2) A hatodik szabálytalanságtól kezdve az alábbiak szerint kell eljárni:
- a kapus nem állíthat sorfalat;
- a rúgást végző játékost egyértelműen azonosítani kell;
- a kapusnak a büntetőterületen belül, a labdától legalább 5 m-re kell állni;
- a rúgást végző játékos kivételével valamennyi játékosnak a labda képzeletbeli vonala mögött, legalább 5 m-re a labdától kell állni, úgy hogy a rúgást végző játékost nem akadályozhatják a rúgás kivitelezésében.

(3) Kivitelezés:
- a rúgást végző játékosnak a labdát elore, a kapura kell rúgni, nem passzolhatja le egy csapattársnak;
- a rúgás után nem érintheti egy játékos sem újra a labdát, mindaddig, míg azt a kapus nem érintette, vagy a labda a kapufákról vissza nem pattant;
- 6 m-en belül a gólvonaltól nem lehet egy szabadrúgást sem elvégezni. Ilyen esetben büntetőrúgást kell ítélni;
- ha a 6. szabálytalanság a kapuvonaltól távolabb, mint 10 m-re történt, akkor az ellenfél a büntetőrúgást a második (10 m-es) büntetőpontról végzi;
- ha a hatodik szabálytalanság a büntetőterület és a második büntetőpont közé esik, akkor a rúgást végző játékos választhat, hogy az eset helyéről, vagy a második büntetőpontról akarja a rúgást elvégezni;
- ha a mérkőzés során hosszabbítással döntik el a győztest, a csapatok a halmozott szabálytalanságokat a hosszabbításra is magukkal viszik;

(4) Büntető rendelkezések:
a) ha a védő csapat vét a szabályok ellen:
- a rúgást meg kell ismételni, ha nem születik gól;
- a rúgást nem kell megismételni, ha gól születik.
b) ha a rúgást végző játékos csapattársa vét a szabályok ellen:
- ha gól születik a rúgást meg kell ismételni;
- ha nem születik gól, akkor nem kell ismételni.
c) ha a rúgást végző játékos vét a szabályok ellen:
- a játékot az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell folytatni, függetlenül attól, hogy gól született-e vagy sem, figyelembe véve az általánosan kötelező rendelkezéseket.

>> A tetejére >>


15. Szabály - A büntetőrúgás

(1) Büntetőrúgást kell ítélni az ellenfél javára, ha valamelyik csapat egyik játékosa a saját büntetőterületén belül állva, közvetlen szabadrúgást maga után vonó szabálytalanságot követ el.

(2) Büntetőrúgásból közvetlenül érhető el gól.

A büntetőrúgást akkor is el kell végezni, ha a mérkőzés játékideje a megítélés pillanatában lejárt.
- a labdát a büntetőpontra kell tenni;
- a rúgást végző játékost egyértelműen azonosítani kell;
- a kapusnak a gólvonalon kell állni és előre a rúgás pillanatáig nem mozdulhat el. Oldalra a gólvonalon bármely irányban mozoghat
- minden más játékosnak a játéktéren belül kell lenni, a büntetőterületen kívül kell állni, a büntetőpont mögött, legalább 5 m-re a labdától és a rúgást végző játékost nem szabad akadályozni;
- a büntetőrúgást végző játékosnak a labdát előre kell elrúgnia;
- a labdát csak akkor játszhatja meg újra, ha azt más érintette;
- a labda akkor kerül játékba, ha elrúgták és az ezáltal elmozdul.

(3) Büntető rendelkezések:
a) ha a védő csapat vét a szabályok ellen:
- a rúgást meg kell ismételni, ha nem születik gól;
- a rúgást nem kell megismételni, ha gól születik.
b) ha a rúgást végző játékos csapattársa vét a szabályok ellen:
- ha gól születik a rúgást meg kell ismételni;
- ha nem születik gól, akkor nem kell ismételni.
c) ha a rúgást végző játékos vét a szabályok ellen:
- a játékot az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell folytatni, függetlenül attól, hogy gól született-e vagy sem, figyelembe véve az általánosan kötelező rendelkezéseket.

>> A tetejére >>


16. Szabály - Az oldalrúgás

Az oldalrúgás a játék folytatásának módja.

(1) Oldalrúgásból közvetlenül nem érhető el gól.

(2) Oldalrúgással kell folytatni a játékot, ha a labda teljes terjedelmével, akár a földön, akár a levegőben elhagyja a játékteret az oldalvonal mentén.
- A labdát az oldalvonalra kell helyezni, ahol a játékteret elhagyta
- A rúgást a labdát utoljára érintő csapat ellenfele végzi
- A rúgó játékosnak a labdát a játéktéren kívül állva, lábbal a játéktérre kell juttatni
- Az ellenfél játékosainak a letett labdától legalább 5 m-re kell állni
- Az oldalrúgást 4 másodpercen belül el kell végezni
- A rúgó játékos csak akkor érhet újra a labdához, ha azt más is érintette már
- A labda akkor kerül játékba, ha azt a játéktérre befelé elrúgták és elmozdul ezáltal

(3) Büntető rendelkezések:
a) ha a rúgást végző játékos még egyszer érinti a labdát, mielőtt azt más érintette volna, akkor az érintés helyéről az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell a játékot folytatni.
Figyelembe kell venni az általánosan kötelező rendelkezéseket.
b) az ellenfélre száll át az oldalrúgás joga, ha:
- A rúgást végző játékos a nem a megjelölt helyről végzi el a rúgást
- 4 mp-en túl végzi el a rúgást
- A játéktéren belül állva végzi el a rúgást

>> A tetejére >>


17. Szabály - A kapukidobás

A kapukidobás a játék folytatásának módja.

(1) Kapukidobásból nem érhető el közvetlenül gól.

(2) Kapukidobással folytatódik a játék, ha a labda akár a levegőben, vagy a földön teljes terjedelmével elhagyta az alapvonalat és utoljára azt támadócsapat játékosa érintette.
- A labdát a kapus a büntetőterületén belül állva kézzel a játéktér bármely pontjára kidobhatja.
- Az ellenfél játékosainak a büntetőterületen kívül kell állni
- A kapus addig nem érintheti újból a labdát, még azt más meg nem játszotta
- A labda akkor kerül játékba, ha azt a kapus, a büntetőterületen kívülre dobja.

(3) Büntető rendelkezések:
a) ha a labda közvetlenül kidobásnál nem hagyja el a büntetőterületet:
- a kidobást meg kell ismételni.
b) ha a kapus ismét érinti a labdát, miután az elhagyta a büntetőterületet, de még más játékos nem ért hozzá:
- a játékot az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell folytatni onnan, ahol a kapus másodszor is érintette a labdát.
c) ha a kapus miután játékba hozta a labdát, azt vissza kapja a csapattársától, és kézbe veszi:
- az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell a játékot folytatni, figyelembe véve az általánosan kötelező rendelkezéseket

>> A tetejére >>


18. Szabály - A szögletrúgás

A szögletrúgás a játék folytatásának módja.

(1) Szögletrúgásból közvetlenül gól érhető el.

(2) Szögletrúgást kell ítélni, ha a labda teljes terjedelmével áthalad az alapvonalon (nem a kapufák közt!!) és azt utoljára védőcsapat játékosa érintette.
- a labdát szögletrúgásnál a közelebb eső 25 cm sugarú negyed körívbe kell tenni;
- az ellenfél játékosainak legalább 5 m-re a letett labdától kell állni;
- a szögletrúgást a támadó csapat játékosa végzi el;
- a labda akkor kerül játékba, ha elrúgták és elmozdult ezáltal;
- a szögletrúgást végző játékos akkor érintheti újra a labdát, ha azt más játékos megjátszotta.

(3) Büntető rendelkezések:
- ha a rúgást végző játékos még egyszer érinti a labdát, mielőtt azt más érintette volna, akkor az érintés helyéről az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell a játékot folytatni. Figyelembe kell venni az általánosan kötelező rendelkezéseket;
- ha a rúgást végző játékos 4 mp-en belül nem végzi el a szögletrúgást, akkor a szögletrúgás, közvetett szabadrúgásként a védő csapat javára száll át;

Minden más szabálysértés esetén a szögletrúgást meg kell ismételni.

A büntetőpontról végzett rúgások

A büntetőpontról végzett rúgások, a mérkőzés győztesét eldöntő mód.
- A játékvezető kiválasztja a kaput ahová a rúgásokat végzik
- A sorsoláson amelyik csapat nyer, az kezdi a rúgásokat
- A játékvezető jegyzeteket készít a rúgásokról
- Csapatonként 5-5 játékost kell büntetőrúgás végrehajtására kijelölni
- A rúgásokat a csapatok felváltva végzik
- A csapatkapitányok közlik a játékvezetővel, mely játékosok végeznek majd rúgást. Ezek nevét, a mérkőzés folyamán a jegyzőkönyvbe rögzített játékosokból lehet kiválasztani
- Amennyiben az egyik csapat a rúgások folyamán több gólt ér el, az öt rúgás befejezése előtt, mint a másik az ötből elérhetne, akkor a rúgásokat be kell fejezni.
- Ha nem, akkor addig kell rúgni, míg az egyik csapat nem hibázik.
- Ha öt rúgásig döntetlen, akkor újabb játékosokat kell jelölni a meglévő játékosok közül, akik még nem végeztek rúgást.
- Ha már mindenki végzett rúgást és az állás továbbra is döntetlen, akkor a rúgásokat előröl kell kezdeni, ismét minden játékosnak rúgni kell.
- A rúgás során a játéktéren tartózkodó játékosok közül bármelyik helyet cserélhet a kapussal.
- Csak a játékvezetők és a rúgásra jogosult játékosok tartózkodhatnak a játéktéren.
- A kapusnak a védés után a játéktéren belül kell maradnia, de nem akadályozhatja a rúgásokat.

>> A tetejére >>